Termékek Menü

Hajhullás nélkül a kötelező ruhacímkékről

Olcsó üzletberendezés blog - Hajhullás nélkül a kötelező ruhacimkékrőlA kötelező címkék

A termékeken lévő bevarrt és függő árucímke meglétének és annak tartalmának ellenőrzése

A fogyasztók számára a termékről készített tájékoztatást címkének nevezzük. A címke tartalmának összeállítása és annak terméken való rögzítése a címkézés.

A konfekció-, kötöttáru- és divatárutermékeken két tájékoztatót, címkét kell elhelyezni:

  • áruba maradandóan bevarrt (szőtt) címkét,

  • az áruhoz erősített függőcímkét (vagy a termék csomagolásán feltüntetett tájékoztatót).

Az árucímkék elkészítése a gyártó kötelessége!

A címkéken kötelezően szereplő adatokat két jogszabály határozza meg:

  • 5/2005. (IV. 29.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről,

  • 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről.

A bevarrt címkéket általában a termékek nyakrészébe, derekába, esetleg baloldalt a varrásvonalba erősítik. Bevarrt címke nélkül a terméket forgalomba hozni tilos!

A bevarrt címkével szembeni követelmények:

  • jól olvashatónak kell lennie,

  • maradandónak kell lennie (többszöri mosás után is),

  • magyar nyelven kell feltüntetni, azonban megengedett, hogy az adatok a magyar nyelv mellett más nyelven is szerepeljenek.

Az áruba maradandóan bevarrt (szőtt) címke kötelező adattartalma:

  • alapanyag-összetétel,

  • használati-kezelési útmutató,

  • méretjelölés.

  • nyersanyag-összetétel

    • „100%”, „tiszta” megjelölés a szálasanyagok elnevezése mellett csak akkor alkalmazható, ha a textiltermék kizárólag egyféle szálasanyagból készült.

    • az „élőgyapjú” elnevezés akkor alkalmazható, ha a gyapjútermék kizárólag új nyírású gyapjúból készült.

    • két vagy több szálasanyagból álló textiltermék esetén a felhasznált textilnyersanyagok arányát százalékában kell megadni, csökkenő sorrendben (például 80% gyapjú 20% PES).

    • két vagy több összetevőből álló textilterméknél, ha az összetevők nyersanyag-összetétele nem azonos, a nyersanyag-összetételt az egyes összetevőkre vonatkozóan külön-külön kell megadni (például blézer: 70% viszkóz 30% PES, szoknya: 100% PES).

    • a fő bélésanyagok nyersanyag-összetételét minden esetben fel kell tüntetni úgy, hogy a fogyasztó könnyen megérthesse, hogy a tájékoztatás a termék mely részére vonatkozik. (például szövet: 100% gyapjú, bélés: 100% viszkóz).

Nem kell mindenhol feltüntetni a nyersanyag-összetételt

A rendelet melléklete tartalmazza azokat a termékeket, melyekre nem kötelező a nyersanyag-összetétel megadása (a teljesség igénye nélkül):

  • textilanyagokból készült bélelt edényfogók,

  • muff, nem bolyhos kelmékből,

  • tűpárna,

  • használt konfekcionált termékek, amennyiben azok kifejezetten így vannak megnevezve,

  • nemez kalap,

  • táska- és nyergesáru, textilanyagból,

  • kozmetikai táska,

  • állatok számára készített ruházat stb.

Termékek, melyekre csak globális címkézés, illetve megnevezés szükséges (csak a termék megnevezését kell feltüntetni):

  • öv,

  • nadrágtartó,

  • harisnya- és zoknitartó,

  • zsebkendő,

  • gyermek nyakkendő és csokornyakkendő stb.

Használati-kezelési útmutató

A használati-kezelési útmutatót felerősíthetik a nyersanyag-összetétellel együttesen egyetlen címkén, de gyakran előfordul, hogy két címkét találunk a terméken. Az egyik a nyersanyag-összetételt tartalmazza, a másik pedig a használati-kezelési útmutatót. Ezek a címkék gyakran még színükben is eltérnek egymástól. A textíliák használati-kezelési útmutatójának jelképeit az új MSZ EN ISO 3758:2005 szabvány tartalmazza. Az útmutató grafikus jelképek rendszere, amely a termékek textilkezelési eljárás során keletkező, károsodások megelőzését célzó információk nyújtására szolgál. Öt alapjelképet kell feltüntetni: mosás, fehérítés, szárítás, vasalás, száraz és nedves vegytisztítás, esetleg hatodikként a természetes száradás jelképe is megadható.

Méretjelölés

A ruházati termékek egyik fontos információja a méret, ezért a ruházati termékeken kötelezően fel kell tüntetni. Leggyakrabban a nyersanyag-összetétellel együttesen, egyazon címkén találjuk meg a méretjelölést. A méreteket megadhatják az MSZ vagy az ISO – nemzetközi szabványnak megfelelően. A bevarrt címkén a méretszabvány szerinti elsődleges méretet, számjeggyel vagy betűkóddal kell feltüntetni. Elsődleges méret: az a testméret centiméterben, amelyet használni kell a ruhadarab méretnagyságának jelölésére.

Az áruhoz erősített függő árucímke

Az áru akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges adatokat. Az áruhoz erősített függőcímkézés a gyártó kötelezettsége.

Az áru címkéjének kötelező tartalmi elemei:

  • az áru pontos megnevezése, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet,

  • a termék rendeltetése,

  • gyártójának vagy forgalmazójának neve és címe,

  • származási helyének megjelölése, ha az áru nem az Európai Unióból származik,

  • mérete, méretnagysága,

  • nyersanyag-összetétele,

  • a minőségi osztály, ha nem I. osztályú, akkor a leminősítés okát is közölni kell,

  • Használati és kezelési útmutató lehet a szabvány szerinti jelképekkel kifejezett, és szöveges magyarázattal ellátott. Tartalmazhat tájékoztatást a színtartóságra, méretváltozásra, különleges kezelésre vonatkozóan.

  • tájékoztatás az esetleges veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket (például fulladásveszély).

A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel és jelöléssel.

Az árucímke lehetséges elemei:

  • márkanév, védjegy

  • megkülönböztető minőségi jel, tanúsítvány, például KÁF, ÖKO-TEX.

A tájékoztató címkék adatainak egyeztetése

A forgalmazó felelőssége, hogy a forgalmazott termékeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő tájékoztató címkékkel hozzák forgalomba. A törvényi előírásoknak megfelelően az áru-előkészítés egyik feladata, hogy a termékhez eredetileg csatolt tájékoztató címkék adattartalmát ellenőrizzük. Amennyiben hiányosságot tapasztalunk, akkor a forgalmazó feladata a hiányosságok pótlása.

A forgalmazó vagy kereskedő feladatai az eredeti függőcímkékkel kapcsolatban:

  • Import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell biztosítani!

  • A bevarrt címke és a függőcímke adattartalmának összehasonlítása: nem lehet különböző a nyersanyag-összetétel, valamint többrétegű termékek esetén minden réteg nyersanyag-összetételének megléte szükséges (például pufi kabát),

  • a használati-kezelési útmutató alapjelképeinek (legalább 5 jelkép) megléte, valamint a szöveges tájékoztató összhangja szükséges,

  • méret, méretnagyság egyezősége, összhangja szükséges.

  • a fogyasztói ár feltüntetése

  • a függő árucímkék kötelező adattartalmának ellenőrzése, hiányuk esetén ezek pótlása.

A kereskedők egy része fontosnak tartja, hogy forgalmazott termékeit egyedi, üzleti függőcímkével, etikettel lássa el.

Saját egyedi függőcímke (etikettcímke) alkalmazásának motívumai:

  • céges, arculati elemek megjelenítése,

  • eredeti függőcímkék hiányosságainak pótlása, fontos információk ismételt kiemelése,

  • Napi leltár készítése (az árucímke perforált részt tartalmaz: ahol ismételten feltüntetik a termék megnevezését, azonosításra alkalmas számát, méretét és fogyasztói árát). Az árucímke perforált részét értékesítéskor a pénztáros leszakítja, és elteszi. Ez lesz az elszámoltatás alapja.

  • A saját egyedi függőcímke adattartalmának összhangban kell lennie az eredeti árucímkékkel!

Tartalomhoz tartozó címkék: Blog